Menü
Tűzvédelmi tanácsadás
• Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó terv kidolgozása, változások esetén aktualizáslása
• Szükség esetén közreműködés a Létesítményi tűzoltóság létrehozásában, szakmai irányításában
• Közreműködés a tűzoltó készülékek, tűzvédelmi eszközök telepítésében, időszakos ellenőrzésében, kiosztásában, meghatározásában
• Tűzvédelmi villamos szabványossági felülvizsgálatok elvégzésének megszervezése
• Tűzvédelmi oktatások tematikájának összeállítása, képzések megtartása és jegyzőkönyvezése
• Tűzvédelmi szakvizsgára felkészítés, vizsga megszervezése
• Tűzvédelmi nyilvántartások elkészítése
• Biztonsági jelek tervezése
Hány tűzoltó készüléket kell a telephelyemen készenlétben tartani?
Milyen sűrűséggel és kinek kell azt felülvizsgálni?
A hol és hogyan tárolhatja a cég működéséhez szükséges eszközöket, hogy a biztonság szintje ne csökkenjen?
Mit kell jól látható módon megjelölni?
Mikor és miből kell oktatni a munkavállalókat?
Bejelentkezett a hatóság egy ellenőrzésre, ilyen esetben mivel kell készülni az ellenőrzésre?
Hogyan lehet megelőzni a hatóság által kiszabható bírságot?
Hogyan lehet hatékonyabb az üzemeltetés tűzvédelem szempontjából?
Kötelező-e a tűzvédelmi szolgáltatót alkalmazni?
Milyen dokumentációval kell rendelkezni?
Szükséges-e gyakoroltatni a leírt megelőző intézkedéseket?
Milyen ellenőrzéseket kell végrehajtani?
Többek között ezek a kérdések, amik egy vállalkozás élete során egyszer biztosan felmerülnek a vezetőség fejében. Lehetséges, hogy nincs is idő többre minthogy egyszer felmerüljenek, majd ezek fontosságát megkérdőjelezve halogatni kezdik a napi rutinba való beillesztését. Viszont a hamis biztonságérzet veszélyesebb és kevésbé kifizetődő, mint folyamatosan tájékozódni és a megelőzés jegyében ésszerűen és költséghatékonyan cselekedni. A magasabb tűzbiztonság elérése érdekében szeretnénk segíteni Megrendelőinknek.
Minden munkáltató köteles gondoskodni az alábbiakról:
az újonnan belépő munkavállalókat a munkába állást követően 15 napon belül előzetes tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni
a munkavállalóknak évente legalább egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást kell tartani
jogszabályban meghatározott esetekben el kell készíteni a tűzvédelmi szabályzatot, és annak mellékleteként a tűzriadó tervet
gondoskodni kell a tűzvédelmi eszközök, berendezések (tűzoltó készülék, tűzcsapok, tűzjelző rendszer, automatikus oltórendszer, hő- és füstelvezető, stb.)
biztosításáról, karbantartásáról és felülvizsgálatáról, illetve az iratok, nyilvántartások naprakészen való tartásáról
A gazdálkodó szerveknél tűzvédelmi szakfeladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők képesítési követelményei tekintetében jelenleg a 9/2015. (III. 25.) BM rendelet tartalmazza a követelményeket.
A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt minimum havi 8 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha:
a)8 a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 1000 kg-ot vagy 1000 litert, de legfeljebb 5000 kg vagy 5000 liter, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet,
b)9 a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja az 1000 m2-t, de legfeljebb 10 000 m2, vagy
c)10
d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,
da) amelyben tömegtartózkodásra szolgáló, de legfeljebb 500 fő befogadóképességű helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja az 500 főt, de legfeljebb 2000 fő, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 20 főt, de legfeljebb 100 fő.
(2)11 A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottak közül felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell foglalkoztatni vagy megbízni abban az esetben, ha:
a) a gazdálkodó szervezet főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett,
b)12 a gazdálkodó szervezet robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot állít elő, dolgoz fel, tárol és az egy telephelyen előállított, feldolgozott, tárolt anyag együttes, egyidejű mennyisége meghaladja az 5000 kg vagy 5000 liter mennyiséget, kivéve az üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet,
c) a gazdálkodó szervezet tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, terméket tárol és az egy telephelyen a szabadtéri és az épületen belüli tárolásra szolgáló, összesített alapterület meghaladja a 10 000 m2-t, vagy
d) a gazdálkodó szervezet olyan épületrészt, épületet üzemeltet, vagy bérel,
da) amelyben 500 főt meghaladó befogadóképességű helyiség található,
db) amely összesített befogadóképessége meghaladja a 2000 főt, vagy
dc) amelyben menekülésben korlátozott személyek elhelyezése, ellátása, kezelése, nevelése, oktatása, gondozása történik és e személyek egyidejű létszáma meghaladja a 100 főt.
(3)13 A (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak esetén minimum heti 40 órában, a (2) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározottak esetén minimum havi 16 órában kell foglalkoztatni vagy megbízni felsőfokú tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt.
(4) Amennyiben a gazdálkodó szervezetnél a tűzvédelem ellátása szolgáltatás igénybevételével történik, a szolgáltatást végzőnek az adott szolgáltatáshoz e jogszabályban meghatározott képesítéssel kell rendelkeznie.
(5) A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit az 1. melléklet 4. pontja és az 5. melléklet tartalmazza.
(6)14 A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő a rendelet, a tűzvédelmi oktatás tananyagát legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti. Azokban az esetekben, ahol a jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatás tananyagát kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készítheti.
(6a)15 A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.
(6b)16 A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezet esetében a tűzveszélyes tevékenységet végző, robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll. A gyakorlati oktatásra vonatkozó kötelezettség elektronikus úton nem teljesíthető.
A dolgozóknak tartott tűzvédelmi oktatás tartalma:
az alapvető és általános tűzvédelmi szabályok
a tevékenységet érintő szabályok
a tűzjelzés módja
a tűz esetén szükséges teendők
a tűzvédelmi szabályzat tartalma
a tűzoltással kapcsolatos alapvető tudnivalók
a tűzoltókészülékek használatának módja ismertetése
Társasházi tűzvédelmi szabályzat és tűzriadó terv készítése
A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4/A.§ alapján: A háromnál több építményszinttel rendelkező és tíznél több lakó- és üdülőegységet magában foglaló épületben, épületrészben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, ezek hiányában az épület, épületrész tulajdonosa köteles írásban kidolgozni, Tűzvédelmi Házirend elnevezéssel kiadni az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat, és gondoskodni ezek megismertetéséről, megtartásáról és megtartatásáról.
A Tűzvédelmi Házirend az épületre, épületrészre vonatkozóan tartalmazza
a) a tűzjelzés tartalmi követelményeit,
b) az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység szabályait,
c) a tárolásra vonatkozó előírásokat,
d) a nyílt láng használatára és a dohányzásra vonatkozó korlátozásokat,
e) a tüzelő- és fűtőberendezések, továbbá az elektromos berendezések használatának előírásait,
f) a tűzoltási felvonulási területre vonatkozó szabályokat,
g) a lakók, illetve az ott-tartózkodók riasztásának és menekülésének lehetséges módozatait,
h) a tűzvédelmet biztosító eszközök, berendezések használatára vonatkozó előírásokat és
i) a készítője nevét, elérhetőségét, aláírását, valamint a készítés dátumát.
– A Tűzvédelmi Házirendet a készítésére kötelezett a tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén legkésőbb a változástól számított 30 napon belül átdolgozza és naprakészen tartja.
Villámvédelmi- és tűzvédelmi elektromos felülvizsgálatok elvégzése
A hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzat értelmében a társasházak számára 6 évente kötelezően elvégzendő a villámvédelmi- és tűzvédelmi elektromos felülvizsgálat.
Hő- és füstelvezetés üzemképességének biztosítása
A társasházi és panel tüzek esetében a legnagyobb veszély, a sérülések és halálesetek legfőbb okozója nem a hő- vagy tűzterhelés, hanem a menekülést akadályozó fullasztó füstgázok. Az épület füstelvezetésének megfelelő működése ezért a társasház biztonságának sarkalatos pontja. Alapesetben a füstelvezetést a kézi, mechanikus vagy elektromos úton nyitható, legfelső szinten lévő, megfelelő méretű ablak nyitása jelenti, ahol a forró füstgázok a fizika törvényeinek engedelmeskedve távoznak, de esetenként a folyamatot gépi hő- és füstelvezető berendezés is segíti. A gépeket, ventilátorokat és vezérléseket alkalmanként javallott próbaüzemre kapcsolni, évente egyszer pedig kötelezően felül kell vizsgálni.
Fali tűzcsap hálózat karbantartása
A száraz- vagy nedves fali tűzcsaphálózat tűz esetén az elsődleges oltóvízforrás, ezért rendszeres, szakszerű karbantartása roppant fontos a társasház tűzvédelme szempontjából. Közepes- és magas mértékadó kockázati osztályú – korábbi terminológia szerint középmagas és magasépületek területén általában száraz felszálló vezeték van, melyet tűz esetén a tűzoltó gépjárműből táplálnak meg, és a tűzzel érintett szinten vesznek belőle vizet. A szárazfelszálló vezetékeket évente kell felülvizsgálni és 5 évente nyomáspróbázni. A nedves fali tűzcsap hálózat megfelelő működéséhez folyamatosan ellenőrizni kell a szerelvények meglétét, félévente szakemberrel felül kell vizsgáltatni az összes tűzcsapszekrényt, a tömlőket pedig 5 évente kötelező nyomáspróbáztatni.
Kézi tűzoltó készülékek karbantartása
A Társasház által megbízott tűzvédelmi szakember biztosítja, hogy az épületben a tűzoltó készülékek elhelyezése megfelelő legyen, és folyamatosan ellenőrzi az elhelyezett kézi tűzoltó készülékek meglétét és működőképességét, továbbá gondoskodik azok éves, rendszeres, szakember által végzendő felülvizsgálatáról.
Kiürítési és menekülési utak kijelölése és szabadon tartása
A társasház által megbízott tűzvédelmi szakembernek ügyelnie kell, hogy a közlekedő folyosókon ne történjen tárolás, a menekülést akadályozó szerkezetek (rácsok, függönyök) ne kerüljenek beépítésre. Amennyiben ilyesmit tapasztal, jeleznie kell a társasház kezelőjének, aki felszólítja a lakót a szabálytalan állapot megszüntetésére. Menekülési utat kulccsal lezárni csak abban az esetben szabad, ha minden lakónak van az ajtóhoz saját kulcsa, vagy vész esetén használható kulcsdoboz kerül az ajtó mellé elhelyezésre. Ha az épületben füstmentes lépcsőház került kialakításra, akkor minden, a lépcsőházba nyíló ajtónak automatikusan csukódónak kell lennie, és ezt a képességét rendszeresen ellenőrizni is kell.
Biztonsági- és irányfények karbantartása
A biztonsági- és irányfények áramszünet, vagy tűz miatt történő áramtalanítás esetén biztosítják a meneküléshez és tűzoltáshoz megfelelő látási viszonyokat, illetve segítenek a tájékozódásban. Az irányfényekről heti ellenőrzési naplót kell vezetni, és a rendszert félévente felül kell vizsgálni.
A kivitelezés során igény szerint, vagy a használatbavételi eljárás előtt a kivitelezés során bejárást tartunk az épületben, szükség esetén akár több alkalommal is. A tűzvédelmi szakhatóság szemléje előtt részt veszünk a tűzvédelmi rendszerek (tűzjelző, beépített tűzoltó rendszer, hő és füstelvezető rendszer) beüzemelési próbáján valamit igény szerint a használatbavétel napján a tűzvédelmi hatóság bejárásán.
Összeállítani a használatbavételi engedélyezéshez szükséges dokumentáció, tartalmakat átnézni nem csak idő, hanem hozzáértést igénylő feladat is egyben. Az elmúlt 20 év szakmai tapasztalatai alapján leggyakrabban nemcsak a hiányzó dokumentumok pótlása, hanem azok megfelelő tartalma okozza a letöbb problémát. Sokszor nem a megfelelő teljesítménynyilatkozat kerül benyújtásra, vagy épp teljesítménynyilatkozat van, miközben a szerkezetre nem ez az igazolási módozat.
Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv készítésére és felülvizsgálatára tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervező jogosult.
Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie
a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek,
b) az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek,
c) az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek,
d) a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek,
e) a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek,
f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút vagy
g) a b)–e) pontban felsorolt rendeltetésű meglévő épületek, ott meghatározott alapterületet meghaladó bővítése
esetében.
A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül.
Több tulajdonos esetén a TMMK tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.
A TMMK az építmény tartozéka, tulajdonos változásakor, az új tulajdonos részére át kell adni.
A tulajdonos köteles az üzemeltető részére a TMMK hozzáférhetőségét biztosítani.
A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani.
Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint:
a) az építésügyi engedélyezési tervdokumentáció tartalmának megfelel-e az építmény,
b) a változtatások, átalakítások a vonatkozó jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek-e és
c) a változtatásokat, átalakításokat rögzítették-e a TMMK-ban.
A TMMK tartalmazza
a) az építmény tűzvédelmi, létesítési követelményeit:
aa) az építészeti kialakítást a tűzvédelmi követelményekkel,
ab) a villamos rendszer és villámvédelem kialakítását és
ac) a felvonók és mozgólépcsők, speciális épületgépészeti rendszerek kialakítását,
b) a tűzjelző berendezés, tűzoltó berendezés, vészhangosítási rendszer és hő- és füstelleni védelem kialakítását,
c) a rajzi mellékletet,
d) a TMMK készítőjének nevét, címét és jogosultságát és
e) az 5 évenkénti felülvizsgálat elvégzését igazoló dokumentumot.
